A családi kedvezmény összegei nem változtak a tavalyi évhez képest:

az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

• egy eltartott esetén 66 670 forint (havonta 10 000 forinttal magasabb nettó jövedelmet jelent),
• két eltartott esetén 133 330 forint (havonta 20 000 forinttal magasabb nettó jövedelmet jelent),
• három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint (havonta 33 000 forinttal magasabb nettó jövedelmet jelent),.

Az idei évben is a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény havonta 66 670 forinttal magasabb összegben vehető igénybe, így az említett gyermekek után az eddigi kedvezmény összege adóba átszámítva 10 ezer forinttal emelkedik.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az,

• aki tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• aki tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll,
• a 18. életévét betöltötte, és a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

A tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek esetén, az  „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatvánnyal kell rendelkezni arra az időszakra amire kéri a plusz kedvezményt. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki.

Az emelt összegű adókedvezmény igénybevételének nem feltétele az emelt összegű családi pótlék folyósítása.

A tizennyolc évesnél idősebb személy esetében pedig a feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén ezek az igazolások bizonyítják az emelt összegű kedvezményre való jogosultságot, illetve a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat.

Felváltva gondozott gyermek

Fontos, hogy a kedvezményt mindkét szülő csak akkor érvényesítheti, ha a családi pótlékot a gyermeket felváltva gondozó szülőként 50-50 százalékos arányban mindketten kapják. Például, ha a gyermeket felváltva gondozzák, de a családi pótlékot 100 százalékban az anya kapja meg, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, az anya viszont a teljes összeget igénybe veheti.

Szeretnénk felhívni a figyelmüket a nyomtatvány kitöltése során ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, a 2. pontban mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében a jogosultak egyike érvényesíti.

„2. Nyilatkozom, hogy a családi kedvezményt egyedül ⎕, vagy jogosult házastársammal/élettársammal közösen ⎕érvényesítem.”

Nem kell közös nyilatkozatot tenni, a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleinek, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Azonban, ha a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Ha valaki a volt házastársával – a bíróság döntése, egyezség, a családi pótlék folyósítójánál tett közös nyilatkozat alapján – felváltva gondozza a gyermekét, és újra férjhez ment / megnősült, akkor az „új” férje / felesége is jogosult a gyermek után családi kedvezmény érvényesítésére. Ilyenkor közösen érvényesítik a kedvezményt.

Amennyiben a fentiek alapján közösen érvényesítik a kedvezményt, akkor a 7. pontot is ki kell tölteni a nyomtatványon, mivel az adóhatóság felé a havi bevallásban jelenteni kell az Ő adatait is:

„7.  A családi kedvezményt kérő magánszemély jogosult házastársa/ élettársa .

    neve ………………………………………………            adóazonosító jele: ⎕⎕⎕⎕⎕⎕⎕⎕⎕⎕”

Amennyiben egyedül érvényesíti a családi kedvezményt (pl egyedülállóként igényelt családi pótlékot, mert elvált, elhunyt a másik jogosult, vagy ilyen eset az is, ha a gyermek nem az élettársa vér szerinti gyermeke) – kivéve ha a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja – akkor a fenti részt szíveskedjen áthúzni, és odaírni, hogy „NINCS”.

A 3. pontban: Ön csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra másik államban – figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is – nem vett és nem is vesz igénybe.

Ezért lényeges, ha jogosult kedvezményre, akkor ide tegyen „X”-el. mivel ennek hiányában úgy vesszük, hogy nem jogosult az adókedvezményre.

Az 5. pontban az a) vagy b) sor közül csak az egyiket kell kitölteni.

Ha a kedvezményezett eltartottak között van tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy (eltartotti minősítése „4”, vagy „5”), akkor a kedvezményt csak az összeg megjelölésével lehet felosztani a jogosultak között.